Fáradt vagyok. Elfelejtettem tegnap, hogy ma is dolgoznom kell jönni, és ez már a negyedik délelőttös műszakom. Pedig tegnap estére programot csináltam(tunk), az egyik ismerősömmel elmentünk moziba, megnéztük a Sasszemet, utána John Bull a régi időket felidézve egy tatáros kanapé mozi után...

Sasszem. A megannyi vasárnapi teendőm miatt nem tudtam utánaolvasni a filmnek, úgyhogy teljesen semleges érzelmekkel indultam el a moziba, nem tudtam, hogy mi vár ránk. A film elején az ismerős lány mondta, hogy akciófilm lesz, olyan, mint a Bourne Csapda, meg ilyenek, hát hülyén is éreztem magam egy kicsit, mert bár láttam a filmet, nem emlékeztem pontosan a sztorira. Ennek fényében, és az elmúlt időszak mozifilmjeihez viszonyítva kicsit elbizonytalanodtam, hogy jó lesz-e ez a film, meg igazából 6-7 évig az exxel nem néztünk akciófilmet, mert nem szerette nézni az akciófilmeket.. (...) Szóval ilyen kaliberű filmet már régen láttam, főleg multiplexben. Na hogy ne ragozzam túl, a film az óriási volt! Végig izgalomban, már-már röhögve a spielbergi magasságú túlzásokon, az effekteken, és a fordulatokon, a film végén szerintem mindenki adrenalintúltengésben hagyta el a termet. A helyzet ugyanis a következő: Jerry és Rachel egy női hang telefonos utasításait követve kényesebbnél kényesebb szituációkba keveredik, és már-már úgy tűnik, összeomlik a komplett amerikai államigazgatás, amikor végre sikerül kihúzni a konnektorból a mindent vezérlő csúcsszámítógépet. 
A sztori a következő: az USA kifejlesztett egy intelligens gépet, ami a terrorelhárítás, és a Védelmi Minisztérium tulajdonában van, és képes az összes hálozaton működő egység teljes körű irányítására (mobiltelefonok, laptopok, sorompók, fotocellák, stb stb, tehát lényegében mindent tud irányítani, amit gép működtet). Az idegölő menekülés közben a két főszereplő az inteligens gép, Aria utasításait követi, miszerint egy hibás elnöki döntés következtében a gép félreértelmezett egy paragrafust az alkotmányból, és a teljes USA vezérkart az amerikai népre veszélyes terroristának sorolta be, így azonnali likviditást eszközölt. Jerry és Rachel feladata volt a bombák eljuttatása egy országértékelő beszédre, úgy hogy közben maguk sem tudták miben vesznek részt. A poént nem akarom lelőni, de rettentő izgalmas volt végig, ahogyan egy számítógép irányít 2 civilt, akiket az összes biztonsági akadályon túljuttat, megannyi veszély, és összeütközés közepette. A végén persze kiderül, hogy a gép irányítja őket, sikerül kiiktatni, megmenekül az elnök, hősi halált halnak páran, Jerry és Rachel pedig egy bimbózó románc kezdetén veszik észre magukat, a film végén.

Tetszett, mindenképpen ajánlom mindenkinek.

A szombatról majd írok délután.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.